Elérkezett a nagy nap, sikerült egy újabb adósságot rendezni. Kelemen Didák abbahagyhatja forgását sírjában - vagy éppen most kezdheti – hiszen több mint háromszáz év után, immár utca viseli a nevét Miskolcon.

A Hősök teréből - tehát Kelemen Didák tiszteletére elnevezett közterület lett, amennyiben őt is hősnek tartjuk – hasítottak ki mintegy ötven méteres szakaszt, és nevezték át azt a három-négy épületet, amely eddig kénytelen volt a már említett, valamennyi névtelen hősnek emléket állítani.

Nincs ember, aki be nem látná, hogy nem volt immár sürgetőbb, fontosabb elintézendő a városban, minthogy ezt a fontos aktust megejtsék.

Még véletlenül sem kérdőjelezném meg hasznosságát és költségvonzatát, pedig cinikus vagyok, de ez alkalommal meg kell hajlanom a köz akarata előtt. Már régóta beszéd, sőt vita téma volt a városban, hogy mikor veszi már észre a felelős és hozzáértő vezetés a tátongó hiányt, amit ezennel sikerült áthidalni, illetőleg betömni. Csak a fanyalgó ellenzékiek és a Soros György zsírján felhizlalt, céljukat mentett, identitászavaros polgárok gondolják, hogy nem okvetlenül volt ez a döntések legjobbika, már csak azért sem mert egyrészt  …városban talán akadt volna közterület, amelynek elnevezése váratott magára, vagy a város terjeszkedésével - már amennyiben terjeszkedik egy töpörödő város - új utcák és terek születnek és minden újszülöttnek jár egy tisztességes név.

De én csak annyit mondok, ne fanyalogjunk, hiszen csak a Földes Gimnáziumnak és a Minorita templomnak, a Minorita étteremnek kell új bélyegzőket készíttetnie és egyetlen más lakosnak sem! Nekik, az adófizetők pénzéből kicserélik lakcímkártyájukat és már minden rendben is van.

Álmomban Kelemen Didák meglátogatott. Nem értettem jól a beszédjét, de folyton arra hivatkozott, hogy ő szerzetes, őmiatta ne… és inkább a szegényeknek adtak volna belőle ételt. Így megcsúfolják életművét és szembe mennek vele, az általa választott úton…

Bosszúsan ébredtem és egész nap azon gondolkodtam, hogy lehetnek ilyen hálátlanok az emberek.

Persze nem Didákra gondoltam, hanem választott képviselőinkre, akik cserbenhagytak minket, akik átnéznek rajtunk és saját elmebeteg ötleteiket a mi szánkba adják, átgondolatlan döntéseik következményeit ránk hárítják.

Mióta világ a világ.

Kelemen Didák (Baksafalva, ma Kézdialmás, Háromszék, 1683 – Miskolc, 1744. április 28.) hittérítő és író. 1717-ben a magyar minoritarend főnöke és generális komisszáriusa, majd 1720-ban a maga alapította nyírbátori kolostor főnöke lett. Rendkívül buzgó térítői munkát folytatott a tiszai részeken. Az országgyűléseken és vallásügyi komissziókon is érvényesítette befolyását hittársai érdekében. Számos iskolát és templomot épített, a szegények nagy pártfogója volt. Páter Kelemen Didák minorita szerzetes 1683-ban született a háromszéki Kézdialmás-Baksafalván, de születésének pontos dátumát nem tudjuk, mert a lemhényi anyakönyvezés csak 1712-ben indult el. Tanulmányait a minoriták eperjesi főiskoláján folytatta, majd kitűnő eredményei következtében tanári állást kapott itt. Tanárkodása nem tartott sokáig, mert az ellenreformáció időszakában különösen a Partiumban szükség volt a katolikus hit védelmezésésre, templomok, iskolák építésére, s ezzel a feladattal bízták meg felettesei. Kétszer választották meg a Minorita rend magyarországi tartományfőnökévé. Nevéhez fűződik a miskolci Nagyboldogasszony templom (minorita templomként ismert), rendház és iskola építése, a nyírbátori templom és rendház építése, a besztercei ferences rendház és templom restaurálása. A katolikus hitélet apostola 1744. április 21-én halt meg Miskolcon. Boldoggá avatása folyamatban van. Sírja, emléktáblája és arcmása az általa alapított templomban látható. P. Kelemen Didákot iskolák és templomok építőjeként tartják számon, emellett irodalmi munkássága is jelentős. 13 kötetnyi könyv szerzője, s e munkák közül legkiemelkedőbb a Búzafejek című prédikációskötete, mely nyelvművelő szempontból is igen értékes.A kézdialmási iskola 1994-ben, Kelemen Didák halálának 250. évfordulóján felvette a nevét jelezvén ezzel, hogy méltó elődöt lát benne a katolikus hitközösség, olyat, kinek élete, munkássága példaértékű az utókor számára.Fehérgyarmaton a Kulturális Örökség Napok keretében 2009. szeptember 20-án ünnepélyesen megnyitották a Kelemen Didák Római Katolikus Könyvtárat - tisztelegve a Felső-Tiszavidék apostola előtt, aki a reformációt követő első fatemplomot felépítette Fehérgyarmaton, és munkásságával hozzájárult ahhoz, hogy Szatmárból ne tűnjön el a katolikus vallás.

forrás:wikipedia