Megrendeltem a Welt der Wunder című lapot. Nyomtatott formában drágálltam (akkor még) és különben sem lehet lépni nálunk a könyvektől újságoktól, ezért racionális lépésnek tűnt a helytakarékos megoldás.Fél évet fizettem ki. Ami kicsit zavart, hogy nem lehetett kártyával vásárolni, csak utalni.…
Ha megkérdeznének, azt válaszolnám alapvetően három gondom van a stadion építésével kapcsolatban. Igazából ez a három négy, de az általános stadionépítés-ellenességemet, most kihagynám ebből a körből. Akad azonban elég - számomra – nyugtalanító tény. Vegyük sorra őket!
Ünnepi gálaműsorra voltunk hivatalosak és természetesen magamra vállaltam a (támogatói) jegyek megvásárlását.
A jó ízlésnek is van határa. Mindenki belepisil a medencébe, de a rajtkőről kicsit meredek, ahogy szoktam mondani.
Olvastam a helyi lapot. Benne találtam meg, az alábbi flekket.
Ismét az a mocskos pénz. Miért nem vagyok képes a szépet látni. Hát nem szép, ha egy tőkés fejlesztéseket hajt végre? Ha beruház 5,4 milliárd Forintot és ahhoz az állam nem ad többet hozzá 19 milliárdnál?
Milyen tisztességes - nem törvényes, mert a mai törvénykezési gyakorlat mellett sajnos az lehetséges - munkával lehet 7 milliárd forintot összekapálni?
„forintositas.hu. Ki? Hogyan? Mikor?” - villan elémbe a multireklám, amin négyzetrácsos lapon elhelyezve egy kézzel rajzolt kocka (?) is helyet kapott, de az ötletgazda aláírása már nem fért rá.
Nehezen kigazdálkodható anyagi forrásokat áldoznak cégek arculatuk kialakítására. Kampányokat folytatnak, hogy megismertessék és elfogadtassák magukat. Logókat terveztetnek, rendezvényeket, parádékat szerveznek, szponzorálnak számtalan nemes és kevésbé felemelő kezdeményezést - a kábítószer…
Évtizedekig mást sem lehetett hallani, ha civil kezdeményezések, állami-, önkormányzati feladatok kerültek végrehajtásra, álmok megvalósításra, mint azt, hogy ilyen, vagy amolyan összefogásban volt lehetséges csak az embert próbáló akadályokat leküzdeni, ezzel, vagy azzal…