Piciny városunkban az összefogásnak köszönhetően, teljesen véletlenül, éppen most készült el a ....., a ....... és a ......... ráadásul a ....... is határidőre - lásd bővebben önkormányzati választások előtt két héttel - átadhatóvá vált. El nem készült, de alkalmas arra, hogy a megnyitón a résztvevők nyakába szakadjon a plafon.

Mert összefogásban más. Összefogva minden sikerül. Összefogva nem létezik akadály. Összefogásban nem létezik arányos munkamegosztás és nem létezik személyhez köthető felelősség. 

Az összefogásban semmi más nem játszik szerepet, mint az összefogás. Ha nagyon, de nagyon összefogunk, akkor előbb-utóbb összefossuk magunkat, de ezt csak a rím kedvéért biggyesztettem ide, meg azért, mert cinikus vagyok.

Mert nem tudok örülni az összefogás sikerének, ami ma nálunk azt jelenti, hogy ez elment vadászni, ez meglőtte, ez hazavitte, ez megsütötte és ez az icike-picike mind megette, de a fene megette, a torkán nem akadt a falat.

forrás:2011.igen.org

Az összefogásban általában az ész, értelem és megannyi szent akarat ellenében a tunya, despotikus, fagyott maharadzsák állnak (fekszenek), akik egyre koncentrálnak csupán: hogy a kezüket el ne vágják a szalag átvágásakor.

Összefogásra szólítanak, ha kollektivizálni akarják a bűntudatot, ha meg akarják osztani a felelősséget, vagy ha egyszerűen halvány lila fingjuk (ez elég gyakori) sincs, hogy mi a búbánatos lóf@szt kellene csinálni ezzel, vagy azzal a (számukra) megoldhatatlan kérdéssel, problémával.

Én most magammal igyekszem összefogni, hogy ezt az irtózatos képmutatást látva szét ne robbantson a méreg.

Vaspántokat ide, acélpántokat izibe!