Csak feleannyi idős lehetett, mint én. Gyakorlatilag a fiam is lehetett volna. Olyan fürgén és némán pattant be ütött-kopott Ladájába, mint egy szöcske, amikor odakiáltottam neki, hogy megtolom.

Olvasom a lapokat és egyre gyakrabban bökik a szemem tanár-diák kapcsolatokról megfogalmazott vélemények. Itt nem a “klasszikus” viszonyról van szó, amikor a jobb jegy érdekében “Térdelj le és szeress!” és nem a kapuzárási pánik találkozik az apakomplexussal című liaison. Ez kérem a modern kor…

Egy érdekes tendenciára lettem figyelmes. Számtalan szakértő, pedagógus pszichológus, szociológus, szülő veti fel problémaként, a most felnövekvő generációkkal történő kommunikációban érzékelhető zavarokat. Kétségkívül nem egyszerű ma szót érteni a fiatalokkal - mondom…