Zárt ajtók mögött
„ … A kormány sikerként könyveli el, hogy a …........ nagykövete/minisztere/miniszterelnöke zárt ajtók mögött megerősítette a sajtótájékoztatón elhangzottakat ...”
Ennyi a hírből, ami naponta, de legalábbis hetente többször elhangzik valamelyik közszolgálati médiumban, vagy bárhol máshol, hiszen tudjuk már jól, hogy a szabad sajtó jegyében, csak az MTI-től lehet átvenni híreket. Innentől kezdve a hír az ami, de a kommentár, a glossza, a tárca, vagy bárminemű publicisztika is az ami.
Sem a ki, sem a hol, – mármint melyik országban - sem a mikor nem lényeges. Ami számít, hogy mi módon. ZÁRT AJTÓK MÖGÖTT.
De miért is:
-
mert egy szó sem igaz az egészből
-
mert bizonytalanok a sajtótájékoztatón elhangzottak tartalmában
-
mert bizonytalanok, hogy a sajtótájékoztatón elhangzottakat a lakosság is ugyanúgy értelmezi, ahogyan szeretnék, vagy legalábbis nem ártana, ha értelmeznék.
-
mert bizonytalanok, hogy a sajtótájékoztatón elhangzottakat ők jól értelmezik-e
-
mert, ha így történt mind a két tárgyaló fél jellemtelen (lásd bővebben diplomatikus)
-
mert ki kell tölteni az adásidőt, hogy más lényeges kérdésekről ne kelljen tudósítani, ne kelljen válaszolni, tájékoztatással szolgálni róla
-
… (ide mindenki azt ír, vagy gondol, amit akar és nekem nem jutott eszembe)
-
mert csak (ez a legkedveltebb magyarázat)
forrás:pixabay.com
Homo demagogusként igenis azt gondolom, hogy a jogállamiság egyik feltétele, az állami szervek átláthatósága – ismétlem itt a másik ország képviselője is érintett, amennyiben érintett – és nincs helye titkolózásnak. Nem csak jogellenes, etikátlan, hanem értelmetlen és felesleges is. Ugyanis, ha egy sajtótájékoztatón azt mondják ország s világ előtt, hogy „A”, akkor minden egészséges lelkületű ember azt fogja érteni, hogy „A”. Tehát nem „B”, vagy „C”. Ismétlem: amennyiben egészséges lelkületű (minimum nem pszichopata és nem aljas).
Minden további magyarázkodás, erőlködés, nemhogy nem erősíteni, stabilizálni fogja a hír értékét, hanem gyengíteni. Minél többször zárt ajtók mögött fogják egymás seggét nyalni, – már amennyiben valóban így történt – annál inkább veszítik el a bizalmat a 60-nál több IQ-val rendelkezők körében.
Ilyen egyszerű.
ui.: Welsz Tamás is többször akart már öngyilkos lenni, csak soha nem találták otthon a rendőrök.