Más f…val veri a csanalat (csalánt). (Szólás, bár tanulságtartalma alapján, akár közmondás is lehetne)

Hülye és felelőtlen, egy ország sorsát hosszú időre meghatározó döntéseket nem árt, ha országunkért (vö.:államférfi) felelősséget vállalni képes és akaró, hozzáértők (vö.:szakértő) hoznak.

Ha a fenti követelményeknek nem felelnek meg, akkor sem erkölcsi, sem szakmai alapjuk nincs, hogy megtegyék, aminek megtételére egyébként semmi sem kényszeríti őket.

A betegségeikről nem tudok biztosat, de egy betegség, ott fenn az emeleten nem lehet államügy. Vagy éppen ettől válik azzá? Egy agyi infarktus következtében például egészen esélyes lehet az, hogy a vezír (rossz) … szóval nem a legmegalapozottabb döntést hozza.

Most mit csináljak, kössem fel magam?

Világlátásom nagy valószínűséggel nekem lehet helytelen, hiszen bizonyos Duna parti közintézmények falai még állanak és máskülönben sem találkozom úton, útfélen magát egy kanna benzinnel belocsoló és éppen lángra lobbantani igyekvő mártírokkal. Igaz, ez nem is várható el egy olyan országban, ahol a társadalom legalsó szintjén hasonló kaliberű döntések születnek nap, mint nap, ahol a párttal, a néppel egy az utunk, ahol a miértre az a válasz, hogy miért ne.

Jól belegondolva a malac is azt hiszi a gazdája mindennél jobban szereti, hiszen minden nap szinte tömi belé azt a sok finom moslékot és még a hátát is vakargatja.

Du mußt Schwein sein in dieser Welt (Die Prinzen)

De maradjunk csak a mosléknál. Ami a malacnak a moslék, az az embernek (a kannibálok szerint az emberhús is nagyon hasonló a disznóéhoz, talán csak édesebb egy kicsit, ha jól emlékszem.) a magas kultúra.

Hawaii, dídzsé, diszkó, napfény, szőke kóla, maláj kurva, minden játszik. Csakazértis Kossuth-díjasnak látszó aspiránsok, kötelező elalélést igénylő művészek (természetes vészből hiány van) nagyszabású koncertjeit rendezik, meg idén, meg még vagy 30 évig.

Mivel a magas – de legalábbis növésben levő - kútúrában pénz nyista, valakinek be köllött ugrani és ki más lenne az, mint a jóságos Magyar Atomenergetikai Művek, lánykori nevén Magyar Villamos Művek.

forrás:pixabay.com

Világos, nem?

Akár örökké is, ha valaki rossz gombot nyom. Leslie Nielsen és a reklámban mindkét farkát párhuzamosan csóváló kutya óta tudjuk, hogy az atomerőmű (és az adószedő) az állampolgár barátja. Biztosíccsa, hogy jó’ érezzük magunkat, mer’ kell egy kis áramszünet, időnként mindenkinek (kiváltképp, ha a majdan megépülő már most tudja, hogy sehol nem fogja tudni értékesíteni Európában a megtermelt villamos energiát). Segít gyerekeinket felnevelni arra a kis időre, mi sem áll hozzá közelebb, mint az úttörők 12 pontja (mínusz, hogy aszongya … hogy az úttörő úgy él, hogy méltó legyen a KISZ tagságra…) és különben is ki, vagy mi lenne alkalmasabb arra, hogy a máskülönben a szarba sem nézett művészeteket a (fél tucat/oldal) szárnyai alá vegye és betakarja, befedje, mint a magyar ugaron a dudva a lapu, helyette hamu…

Egyél sz@rt! Egymilliárd légy nem tévedhet.

A társadalmi, közösségi szerepvállalást mivel sem lehet mással jobban kifejezni, az elköteleződést markánsabban bizonyítani, minthogy megmutatom, nem vagyok közömbös a magyar közállapotok iránt. Nomen est omen, tehát ha a nevem egybeforr a Pokolgéppel (mondjuk), akkor mindenki fogja tudni miközben 30 éven keresztül fizeti Ivánéknak a törlesztő részleteket, hogy megint valami brüsszeli ármány áldozataivá váltunk, hiszen a jóságos reaktor tette lehetővé, hogy tomboljak egyet Kalapács Józsefre.

Egy szónak is száz a vége, főleg ha vacsorázni kell mennem, hogy bakfitty, akarom mondani, ilyen tudatmódosított, génkezelt ország nincs még egy a világon, ahol (talán) sikeresen tud kampányolni, magát reklámozni egy életveszélyes üzem és nem ám úgy, hogy a biztonságos működésről szóló egész estés családi mozikat gyártana, hanem azzal, hogy koncertekbe feccöl. Várom a NATO balettelőadásait, a börtönőrnők képébe csomagolt rágógumikat, és az első nagyobb szennyvíztelepet, amely cukrászdát nyit.

(A történetben előforduló nevek, személyek, szervezetek, helyszínek, események torz képzeletem szüleményei és ma – még – élő és szövődményekkel nem küszködő valóságos alakokkal – helyszínekkel, szervezetekkel, eseményekkel való hasonlatosság a puszta véletlen következménye, de a kockázatok és a mellékhatások tekintetében kérdezze meg kezelőorvosát és/vagy gyógyszerészét.)